A fogyasztóvédelmi intézkedések közé mi azokat soroljuk, amelyek célja az (vagy az kellene, hogy legyen), hogy a fogyasztókat (és speciálisan csak a fogyasztókat) megvédjék attól, hogy olyan árukat vásároljanak, olyan tranzakciókba bonyolódjanak ?az adott területen profi? partnerekkel, amelyek számukra végső soron nem előnyösek. A jó kapitalizmust alapfeltételének az együttműködés (kooperáció) szabadságát és a felelősségvállalást tekintjük. Ez eleve szkeptikussá tesz bennünket a kölcsönösen elfogadott (és nem kényszeren, vagy hazugságon alapuló) szerződések szabályozásával kapcsolatban. A jogrendszernek arra kell ösztönöznie a feleket, hogy vállalják a felelősséget az esetleges rossz döntéseikért is. Ugyanakkor nem feledkezünk meg a korlátozott racionalitás érvéről. Elfogadjuk azt az érvet, mely szerint a fogyasztói döntések is egyre megalapozottabbak, ha nő a tét. Vagyis ha túlzott mértékben védjük az embereket a maguk számára káros döntésektől, akkor ezzel akadályozzuk a tanulást. Hat ilyen szabályozási eszközt vizsgálunk: a reklámszabályozást, a kötelező információadást, a minőségi előírásokat (vagyis annak szabályozását, hogy milyen minőségű termékek kerülhetnek piacra, kereskedelmi forgalomba), a piacra lépés engedélyezését (vagyis a licenc-rendszert, amikor nem az áru, hanem, a forgalmazó, szolgáltató minőségét írjuk elő), a kötelező garanciát és az általános szerződési feltételekkel kötött szerződések speciális szabályozását.

Csatolmány	Méret
MT08.Budai_.Fogyasztovedelem.pdf	249.66 KB