Szalai Ákos: Bűnbankok
Címkék:
2009-03-21 - Kata Péter
A közgazdaságtan (kis leegyszerűsítéssel) négy okot ismer arra,
hogy egy szerződést ne kelljen teljesíteni: a kényszert, a
megtévesztést, a gazdaság lehetetlenülést és a korlátozott
racionalitást. A hitelszerződések esetén lehet, hogy ezek közül
egyik-másik fennáll, de egyik sem indokolja a tervezett
szabályozásokat. Lássuk őket egyesével!
Link:
http://index.hu/velemeny/- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


Kedves Pippo! 1. teljesen
Kedves Pippo!
1. teljesen igazad van, hogy a magyar lakosság pénzügyi kultürája alacsony, de azért - hasonlóan egy lakás vagy egy autóvásárláshoz - illik megnézni, hogy mit veszel, illik legakább elolvasni a szerződést. Egy ilyen vásárláshoz sem végzi el valaki az építésmérnökit, vagy az autüszerelő iskolát. Egyébként az emberek döntő része pontosan tudja úgy általában, normál piaci körülmények között, hogy a a CHF-hitel jóval alacsonyabb kamatozású (még most is!), mint a fornthitel. Azt pedig senki se látta előre, hogy az árfolyamok így változnak (de a terhek csak egy részét hárítják át a bankok ügyfeleikre, nem kell megfizetni a 24X-es kamatfelárat, amivel drágább a banknak a forrás szeptemberhez képest).
2. A jogi szabályozásnak is vannak korlátai, hogy mit és hogyan lehet ezzel az eszközzel szabályozni. Így pl. nem lehet visszamenőleges hatályú jogszabályt alkotni, de racionális közgazdasági gondolkodással, "józan paraszti ésszel" is belátható, hogy pl. egy butikban a pullóver árát sem illdomos törvénnyel szabályozni. Ha ezeket a játékszabályokat nem tartja be a Magyar Állam, ugynúgy "renonc" van, mint nikor az ultiban valaki hetes nélkül akar piros ultit játszani.
3. Na ehhez kell a pénzügyi kultúra! A bank a betétesek pénzét helyezi ki hitelként, vagy a pénzpiacon maga is hitelt vesz fel, amelyet (mind a betétet, mind a pénzpiaci hitelt) attól függetlenül vissza kell fizetnie, hogy adósai torlesztenek-e. A bank adódainak nem a saját markát tartja, hanem a betétesekét. Ha a bank csüdbe megy, a betétesek is elvesztik pénzüket. Ha nem lennének ilyen állami szabályozási törekvések, éppen a piac végezné el azt a szelekciót, amelyet a szabályozástól vársz. Az állami szabályozás erre nem alkalmas. Maradva a butik példánál: mennyivel vagy jobb helyzetben, ha tudod, miből áll össze a pullóver ára? Úgyis a végső ár ismeretében döntesz, megveszed-e, vagy átmész a szomszédba másikért.
Jó étvágyat a reggelihez, én meg megyek aludni...
Jó napot! Logikailag kb