Címlap »

Szalai Ákos: Bűnbankok

Címkék:
2009-03-21 - Kata Péter
A közgazdaságtan (kis leegyszerűsítéssel) négy okot ismer arra, hogy egy szerződést ne kelljen teljesíteni: a kényszert, a megtévesztést, a gazdaság lehetetlenülést és a korlátozott racionalitást. A hitelszerződések esetén lehet, hogy ezek közül egyik-másik fennáll, de egyik sem indokolja a tervezett szabályozásokat. Lássuk őket egyesével!
Link:
http://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/03/20/bank/

Kedves Pippo! 1. teljesen

On április 10th, 2009 manci007 said:

Kedves Pippo!
1. teljesen igazad van, hogy a magyar lakosság pénzügyi kultürája alacsony, de azért - hasonlóan egy lakás vagy egy autóvásárláshoz - illik megnézni, hogy mit veszel, illik legakább elolvasni a szerződést. Egy ilyen vásárláshoz sem végzi el valaki az építésmérnökit, vagy az autüszerelő iskolát. Egyébként az emberek döntő része pontosan tudja úgy általában, normál piaci körülmények között, hogy a a CHF-hitel jóval alacsonyabb kamatozású (még most is!), mint a fornthitel. Azt pedig senki se látta előre, hogy az árfolyamok így változnak (de a terhek csak egy részét hárítják át a bankok ügyfeleikre, nem kell megfizetni a 24X-es kamatfelárat, amivel drágább a banknak a forrás szeptemberhez képest).
2. A jogi szabályozásnak is vannak korlátai, hogy mit és hogyan lehet ezzel az eszközzel szabályozni. Így pl. nem lehet visszamenőleges hatályú jogszabályt alkotni, de racionális közgazdasági gondolkodással, "józan paraszti ésszel" is belátható, hogy pl. egy butikban a pullóver árát sem illdomos törvénnyel szabályozni. Ha ezeket a játékszabályokat nem tartja be a Magyar Állam, ugynúgy "renonc" van, mint nikor az ultiban valaki hetes nélkül akar piros ultit játszani.
3. Na ehhez kell a pénzügyi kultúra! A bank a betétesek pénzét helyezi ki hitelként, vagy a pénzpiacon maga is hitelt vesz fel, amelyet (mind a betétet, mind a pénzpiaci hitelt) attól függetlenül vissza kell fizetnie, hogy adósai torlesztenek-e. A bank adódainak nem a saját markát tartja, hanem a betétesekét. Ha a bank csüdbe megy, a betétesek is elvesztik pénzüket. Ha nem lennének ilyen állami szabályozási törekvések, éppen a piac végezné el azt a szelekciót, amelyet a szabályozástól vársz. Az állami szabályozás erre nem alkalmas. Maradva a butik példánál: mennyivel vagy jobb helyzetben, ha tudod, miből áll össze a pullóver ára? Úgyis a végső ár ismeretében döntesz, megveszed-e, vagy átmész a szomszédba másikért.

Jó étvágyat a reggelihez, én meg megyek aludni...

Jó napot! Logikailag kb

On március 21st, 2009 Pippo said:
Jó napot! Logikailag kb igaz ami a cikkben le van írva. DE: 1. Az érvelés nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a fogyasztók a döntéseiket nem racionális érvek alapján hozzák meg. Ráadásul amikor hitelt vesz fel, nem is gondolhatja végig a tettei következményeit valaki, mert nem közgazdász, hanem mondjuk magyartanár, aki csak szeretne egy saját lakást. Elhúznak előtte egy mézesmadzagot, hogy CHF-ben jóval olcsóbb a hitel, ő meg ráharap. Ahhoz hogy felelősséggel tudjon dönteni, kb el kellene vele végeztetni egy közgáz egyetemet a szerződés aláírása előtt. 2. Amikor a bank úgy döntött, hogy ilyen szerződést köt (vagy eleve amikor úgy döntött, hogy Magyarországon fog hitelt nyújtani), akkor kötött egy szerződést a Magyar Állammal és elfogadta annak "általános szerződési feltételeit", miszerint a törvényeket Magyarországon a Magyar Állam hozza és ha úgy tartja kedve akkor politikai érdekből "megrendszabályozhatja" a bankokat. 3. Amikor a bank úgy döntött, hogy mindezeket vállalja és így is ad devizahitelt, azt is vállalta, hogy esetleg makrogazdasági "fennforgás" esetén ezeket a hiteleket nem fogják tudni törleszteni. Na ilyenkor viszont a bank ne tartsa a markát, hogy támogassák meg az adófizetők pénzéből (Raiffeisen, Erste, stb), mert ezt a kockázatot vállalta, hanem menjen csődbe és vegye meg egy másik bank, amelyik nagyobb körültekintéssel járt el és nem osztogatott ész nélkül devizahitelt. Egyáltalán, ha én egészségesen élek, vagy egyszerűen jó a génállományom, akkor ne az én EHO-mból gyógyítsák azt aki rákos lesz mert cigizik vagy rossz a génállománya (ugyanis mikor megszületett, akkor elfogadta az Élet általános szerződési feltételeit, hogy bizony rákos is lehet). Az államnak pont azért van (lenne) létjogosultsága, hogy kiegyenlítse az ilyen aránytalanságokat. Ha nem lennének ilyen szabályozási törekvések, akkor a lecsúszott társadalmi rétegeknek nem maradna más eszközük mint az erőszak például. Amúgy a cikkben sok igazság van, de a világ nem müködik tökéletesen. lenne meg egy csomó gondolatom, de reggeliznem kell menni...