Ábra 1 · 2008
Színlelt kapitalizmus: amikor a piac csak díszlet
Magántulajdon és verseny a homlokzaton, politikai kapcsolatok a háttérben. Mi különbözteti meg a piacgazdaságot a haveri kapitalizmustól, és hogyan magyarázzák az iskolák?
A gazdaságpolitikai viták többsége arról szól, hol metszi egymást két görbe: amit a piac magától elvégez, és amit a közjó megkövetel.
Pártatlan magyarázatok gazdaságpolitikáról, kapitalizmusról és társadalmi jólétről. Minden írás egy ábra köré épül, és minden vitás kérdésnél megmutatja, mit mondanak róla a különböző közgazdasági iskolák.
Ábrák
16 írás, mindegyik egy fogalmi ábrával. Az összes ábra időrendben
Ábra 2 · 2008
A kapitalizmus alkotmánya: kell-e gazdasági alaptörvény?
Kőbe vésett szabályok vagy rugalmas kormányzati mozgástér? Az ordoliberálisok, a közösségi döntések elmélete és a keynesiánusok eltérő választ adnak arra, mi tartozik egy gazdaság alapszabályai közé.
Ábra 3 · 2009
Gazdasági zűrzavartól a szabadság válságáig: mit hagy maga után egy krízis?
A nagy válságok után az állam szerepe rendszerint nagyobb marad, mint előttük volt. Racsnihatás, szükséges biztosítás vagy mindkettő? A válság és az állami szerepvállalás viszonyának térképe.
Ábra 4 · 2009
Bűnbankok? A bankok felelőssége a pénzügyi válságban
Kapzsiság, rossz szabályozás, olcsó pénz vagy a rendszer természete? A 2008-as pénzügyi válság okairól négy iskola négy, részben egymásnak is ellentmondó magyarázatot ad.
Ábra 5 · 2009
Kapitalista elvárások: mit vártunk a piacgazdaságtól, és mit kaptunk?
A rendszerváltáskor sokan a nyugati életszínvonal gyors elérését várták a piacgazdaságtól. Miért nyílt olló az elvárások és a tapasztalat között, és mit mondanak erről a közgazdasági iskolák?
Ábra 6 · 2009
Munkajog és munkaerőpiac: védelem vagy rugalmasság?
A szigorú elbocsátási szabályok védik a munkahelyeket, vagy megnehezítik az újak létrejöttét? A munkajog közgazdaságtana, a bennfentes–kívülálló probléma és a dán rugalmas biztonság modellje.
Ábra 7 · 2009
Mit nem tudunk a magyar kapitalizmusról? A mérés kérdései
Gazdasági szabadság-indexek, kormányzási mutatók, a kapitalizmus változatai: mit mérnek a nemzetközi rangsorok, mit nem, és miért kell óvatosan bánni velük?
Ábra 8 · 2009
Mátyás király és Rózsa Sándor: adómorál, rejtett gazdaság és bizalom
Az igazságos király és a betyár két régi magyar figura, amely ma is megjelenik abban, ahogy az államhoz és az adófizetéshez viszonyulunk. Mit mond a közgazdaságtan a bizalomról és a rejtett gazdaságról?
Ábra 9 · 2009
Pannon puma a bozótban? A felzárkózás közgazdaságtana
A kilencvenes évek végén ázsiai tigrisekhez hasonlított régió felzárkózása megtorpant. Mit mond a növekedéselmélet a konvergenciáról, és mitől függ, hogy egy közepes jövedelmű ország utoléri-e a gazdagokat?
Ábra 10 · 2009
Ingatlanadó: a legkevésbé rossz adó, vagy a legigazságtalanabb?
A közgazdászok jelentős része a rendszeres ingatlanadót tartja a növekedésre legkevésbé káros adónak, a választók viszont gyakran a legkevésbé szeretik. Érvek és ellenérvek egy visszatérő vitában.
Ábra 11 · 2009
Progresszív vagy egykulcsos adó? A vita térképe
Növekvő kulcsok a magasabb jövedelmekre, vagy egyetlen kulcs mindenkinek? Mit mond az optimális adóztatás elmélete, mit a kelet-európai egykulcsos kísérletek, és hol húzódik a valódi különbség?
Ábra 12 · 2010
Fogyasztóvédelem közgazdasági szemmel: ki védje a vevőt?
A piacon az eladó gyakran többet tud a termékről, mint a vevő. A citrompiac problémája, a hírnév szerepe és a hatósági fogyasztóvédelem határai: mikor segít az állam, és mikor elég a verseny?
Ábra 13 · 2010
Hogyan ítélik meg egy ország gazdaságát? Hitelminősítők, felárak és várakozások
Hitelminősítés, kötvényfelár, CDS: a befektetők naponta árazzák egy ország kockázatát. Mit mérnek ezek a jelzések, miért mozognak együtt a hangulattal, és miért tűnhet stabilnak egy megítélés, miközben alatta minden mozog?
Ábra 14 · 2010
Versenyfelügyelet: mikor avatkozzon be az állam a piaci versenybe?
Kartellek, erőfölénnyel való visszaélés, összefonódások: a versenyjog a piacgazdaság egyik legfontosabb intézménye. A harvardi, a chicagói és az ordoliberális iskola mégis eltérően látja, mi a feladata.
Ábra 15 · 2011
Apuci kisfia? A paternalizmus mellett és ellen
Az állam beleszólhat-e abba, mit eszünk, mennyit takarítunk meg és mire költjük a pénzünket? Mill szabadságelve, a viselkedési közgazdaságtan és a „finom ösztönzés” vitája egy ábrában.
Ábra 16 · 2026
Globális webáruházak: olcsóság, bizalom és a hazai kereskedelem
Miért olyan olcsó a távol-keleti piactér, mit fizet meg valójában a vevő, és mit jelent a hazai kereskedelemnek, ha a vásárlás egy része átkerül a határon túli platformokra? Közgazdasági szemmel.
Iskolák
Ugyanarra a kérdésre hét gyakran idézett válasz. A táblázat leegyszerűsít: minden iskolán belül komoly viták vannak, és a gyakorlati gazdaságpolitika ritkán követ egyetlen tankönyvet.
| Iskola | Alapgondolat | Jellemző gazdaságpolitika |
|---|---|---|
| Klasszikus liberálisAdam Smith, A nemzetek gazdagsága (1776) | A szabad csere és a munkamegosztás a jólét fő forrása; az állam a jogot, a tulajdont és a szerződéseket védje. | Alacsony vámok, kiszámítható jog, szűk körű, de erős állami alapfeladatok. |
| Osztrák iskolaLudwig von Mises, Friedrich A. Hayek | Az árak a szétszórt tudást összegzik; a központi tervezés és a hitelbővítés téves jelzéseket ad. | Deregulálás, szigorú pénz, a ciklusokat a hitelpiaci torzulásokban keresi. |
| Chicagói / monetaristaMilton Friedman, Kapitalizmus és szabadság (1962) | A piacok többnyire jól működnek; az infláció hosszú távon monetáris jelenség. | Szabályalapú monetáris politika, verseny a közszolgáltatásokban, negatív jövedelemadó. |
| Ordoliberális / szociális piacgazdaságWalter Eucken; Ludwig Erhard gyakorlata | A verseny nem magától marad fenn: erős, de szabályokhoz kötött állam kell a rendjéhez. | Szigorú versenyjog, stabil pénz, társadalombiztosítás piaci keretek között. |
| KeynesiJohn Maynard Keynes, Általános elmélet (1936) | A teljes kereslet elégtelen lehet, és a gazdaság hosszan ragadhat munkanélküliségben. | Anticiklikus költségvetés, válságban állami kereslet, aktív jegybank. |
| Intézményi közgazdaságtanDouglass C. North, Elinor Ostrom | A formális és informális szabályok döntik el, mennyire termékeny egy gazdaság. | Jogállamiság, tulajdonjogok, helyi önszerveződés, a bizalom építése. |
| Szociáldemokrata / jóléti államGøsta Esping-Andersen; a skandináv modellek | A piac hatékony, de a kockázatok és jövedelmek elosztását közösen kell kezelni. | Progresszív adók, univerzális szolgáltatások, aktív munkaerőpiaci politika. |
Hogyan olvasd az ábrákat?
A kék vonal vagy oszlop általában a kiinduló helyzet vagy a fő érv.
Az okkersárga a vitatott pont: ahol az iskolák eltérő következtetésre jutnak.
A szürke a háttér vagy egy alternatív olvasat. Számokat szándékosan nem írunk az ábrákra.