Ábrák
Minden írás egy fogalmi ábra köré épül. Itt időrendben megtalálod mindet, a legelsőtől a legújabbig.
- Ábra 1 Színlelt kapitalizmus: amikor a piac csak díszletMagántulajdon és verseny a homlokzaton, politikai kapcsolatok a háttérben. Mi különbözteti meg a piacgazdaságot a haveri kapitalizmustól, és hogyan magyarázzák az iskolák?
- Ábra 2 A kapitalizmus alkotmánya: kell-e gazdasági alaptörvény?Kőbe vésett szabályok vagy rugalmas kormányzati mozgástér? Az ordoliberálisok, a közösségi döntések elmélete és a keynesiánusok eltérő választ adnak arra, mi tartozik egy gazdaság alapszabályai közé.
- Ábra 3 Gazdasági zűrzavartól a szabadság válságáig: mit hagy maga után egy krízis?A nagy válságok után az állam szerepe rendszerint nagyobb marad, mint előttük volt. Racsnihatás, szükséges biztosítás vagy mindkettő? A válság és az állami szerepvállalás viszonyának térképe.
- Ábra 4 Bűnbankok? A bankok felelőssége a pénzügyi válságbanKapzsiság, rossz szabályozás, olcsó pénz vagy a rendszer természete? A 2008-as pénzügyi válság okairól négy iskola négy, részben egymásnak is ellentmondó magyarázatot ad.
- Ábra 5 Kapitalista elvárások: mit vártunk a piacgazdaságtól, és mit kaptunk?A rendszerváltáskor sokan a nyugati életszínvonal gyors elérését várták a piacgazdaságtól. Miért nyílt olló az elvárások és a tapasztalat között, és mit mondanak erről a közgazdasági iskolák?
- Ábra 6 Munkajog és munkaerőpiac: védelem vagy rugalmasság?A szigorú elbocsátási szabályok védik a munkahelyeket, vagy megnehezítik az újak létrejöttét? A munkajog közgazdaságtana, a bennfentes–kívülálló probléma és a dán rugalmas biztonság modellje.
- Ábra 7 Mit nem tudunk a magyar kapitalizmusról? A mérés kérdéseiGazdasági szabadság-indexek, kormányzási mutatók, a kapitalizmus változatai: mit mérnek a nemzetközi rangsorok, mit nem, és miért kell óvatosan bánni velük?
- Ábra 8 Mátyás király és Rózsa Sándor: adómorál, rejtett gazdaság és bizalomAz igazságos király és a betyár két régi magyar figura, amely ma is megjelenik abban, ahogy az államhoz és az adófizetéshez viszonyulunk. Mit mond a közgazdaságtan a bizalomról és a rejtett gazdaságról?
- Ábra 9 Pannon puma a bozótban? A felzárkózás közgazdaságtanaA kilencvenes évek végén ázsiai tigrisekhez hasonlított régió felzárkózása megtorpant. Mit mond a növekedéselmélet a konvergenciáról, és mitől függ, hogy egy közepes jövedelmű ország utoléri-e a gazdagokat?
- Ábra 10 Ingatlanadó: a legkevésbé rossz adó, vagy a legigazságtalanabb?A közgazdászok jelentős része a rendszeres ingatlanadót tartja a növekedésre legkevésbé káros adónak, a választók viszont gyakran a legkevésbé szeretik. Érvek és ellenérvek egy visszatérő vitában.
- Ábra 11 Progresszív vagy egykulcsos adó? A vita térképeNövekvő kulcsok a magasabb jövedelmekre, vagy egyetlen kulcs mindenkinek? Mit mond az optimális adóztatás elmélete, mit a kelet-európai egykulcsos kísérletek, és hol húzódik a valódi különbség?
- Ábra 12 Fogyasztóvédelem közgazdasági szemmel: ki védje a vevőt?A piacon az eladó gyakran többet tud a termékről, mint a vevő. A citrompiac problémája, a hírnév szerepe és a hatósági fogyasztóvédelem határai: mikor segít az állam, és mikor elég a verseny?
- Ábra 13 Hogyan ítélik meg egy ország gazdaságát? Hitelminősítők, felárak és várakozásokHitelminősítés, kötvényfelár, CDS: a befektetők naponta árazzák egy ország kockázatát. Mit mérnek ezek a jelzések, miért mozognak együtt a hangulattal, és miért tűnhet stabilnak egy megítélés, miközben alatta minden mozog?
- Ábra 14 Versenyfelügyelet: mikor avatkozzon be az állam a piaci versenybe?Kartellek, erőfölénnyel való visszaélés, összefonódások: a versenyjog a piacgazdaság egyik legfontosabb intézménye. A harvardi, a chicagói és az ordoliberális iskola mégis eltérően látja, mi a feladata.
- Ábra 15 Apuci kisfia? A paternalizmus mellett és ellenAz állam beleszólhat-e abba, mit eszünk, mennyit takarítunk meg és mire költjük a pénzünket? Mill szabadságelve, a viselkedési közgazdaságtan és a „finom ösztönzés” vitája egy ábrában.
- Ábra 16 Globális webáruházak: olcsóság, bizalom és a hazai kereskedelemMiért olyan olcsó a távol-keleti piactér, mit fizet meg valójában a vevő, és mit jelent a hazai kereskedelemnek, ha a vásárlás egy része átkerül a határon túli platformokra? Közgazdasági szemmel.